magyar könyvművészet megújulásának kezdete az 1880-as évekre tehető, amikor az egyre erősödő, polgáriasodó társadalomban a tömegcikkszerűen előállított könyvek mellett a "szép" könyvek iránt is megjelent az igény. A társadalom ezzel egyidejűleg a modernizált nyomdatechnika által megvalósított, illusztrált, nagy formátumú és jó papírminőségű kötetek vásárlójává vált.

Ezek a többnyire bőr-, vászon- vagy selyemkötésű, présnyomással készült, aranyozott kiadványok és albumok a historizmus jellegzetes képviselői; önálló lapjaikat Münchenben és Párizsban tanult neves művészek (Munkácsy, Feszty, Zichy, Benczur, Stetka) látták el illusztrációkkal (pl. Az Osztrák-Magyar Monarchia képes története, Petőfi album, Az aradi vértanúk albuma, Költők albuma).

A divatos kortárs írók gazdagon illusztrált publikációi díszítettségükben megközelítették az igényes kiállítású műveket (ilyen pl. az 1900-ban megjelent "Petőfi Sándor összes verse", a Vörösmarty album vagy Bródy Sándor "Ezüstkecské"-jének 1898-as kiadása). Az eseményeket ábrázoló, a szöveget magyarázó illusztrációk területén Zichy Mihályt, Basch Árpádot és Vaszary Jánost lehet kiemelten említeni.

Az önálló magyar könyvművészet Angliában, Franciaországban és Németországban tanult és dolgozott magyar művészek közvetítésével (Zichy, Rippl-Rónai, Divéky, Falus, Basch, Pogány) és az országba áramló művészeti szaklapok (Revue Blanche, The Studio, Jugend, Ver Sacrum stb.) támogatásával jött létre. A magyar Jugendstil könyvművészet képviselői közül Rippl-Rónait, Vaszaryt és Gulácsyt emelhetjük ki.

A 90-es évek végétől kezdve jelenik meg a Jugendstil a magyar könyvnyomtatás által alkalmazott díszítésekben. A megújulási folyamat képviselői az angol példát követve szöveg és kép, betű, láb- és fejlécek, záró illusztrációk, valamint bel-és címlapok stílusának egységére törekedtek. A díszítő és stilizált növénymotívumok használata a magyar népművészet hatására már a kezdetek óta elterjed volt Magyarországon. Az építészet mellett a grafikában is történtek kísérletek a magyar Jugendstil életre hívására (Falus Elek, Kozma Lajos, Kós Károly és a gödöllői művészeti csoport).

A magyar művészeti életben meghatározó szerepet játszó irodalomhoz kötődő, és ezzel egyidejűleg általa inspirált grafikaillusztráció a modern művészet közvetítőjévé vált.

Kiállításunkon önálló helyet biztosítunk az 1908-ban megjelent Nyugat című folyóirat és az általa kiadott könyvek bemutatásának - Falus Elek, Lesznai Anna és Gara Arnold műveinek. A pavilon lehetőségei szerint ízelítőt adunk az 1900-tól 1925-ig tartó korszak illusztrált gyermekirodalmából és az irodalmi ihletésű grafikai albumokból.

A vitrinekben elhelyezett könyveken és a paravánok illusztrációin és reprodukcióin kívül a bemutatott száz év plakátművészetéből is kiállítunk. Az időrend szerint szerveződő kiállítást a 4x12 író fényképeinek tablója korszakokra tagolja.

A Gyomán alapított Kner Nyomda és a Békéscsabán alapított Tevan Nyomda és Kiadó az 1910-es évek közepén forma és tartalom tekintetében egységes, tipográfiájában pedig újszerű formanyelvet vezetett be. Az Erdélyi Szépmíves Céh kötetei a népi ornamentika elemeinek és építészeti rajzoknak az alkalmazásával, valamint igényes kötés-és címlaptervek készítésével vívták ki a közönség elismerését.

Az alkalmazott grafika területén a kiüresedett Jugendstil mellett a magyar aktivizmus (fauvizmus, kubizmus, expresszionizmus, konstruktivizmus) képviselői a berlini avantgarde irodalmi, művészeti csoportosulásaival szoros kapcsolatot tartó Kassák Lajos vezetésével felzárkóztak Európa élvonalához (Kassák, Bortnyik, Uitz, Mattis Teutsch).

Az 1920 és 30 között felnövő új grafikusnemzedék a fametszetes technikával készített könyvillusztrációkkal zseniálisan nagyot alkotott (Molnár C. Pál, Gáborjáni Szabó Kálmán, Buday György).

Szőnyi István rézmetszetei és Szalay Lajos tusrajzai már a háború utáni korszakba vezetnek bennünket. A 30-as évek végétől az 50-es évek elejéig a magyar könyvművészeti iskola folytonosságát Kádár Béla, Kornis Dezső, Szalay Lajos, Ámos Imre, Hincz Gyula és Bálint Endre neve biztosítja.

Az 1950-60-as évek politikailag-ideológiailag messzemenőkig meghatározott könyvterméséből néhány neves tipográfus, a 60-as évek közepén alapított könyvműhelyek, valamint a kortárs illusztráció-művészet virágkora jelentős művészeinek alkotásait állítjuk ki (Kass János, Feledy Gyula, Csernus Tinor, Kondor Béla, Lakner László, Tevan Engel István, Banga Ferenc, Szemethy Imre, Swierkiewicz Róbert stb.).

Végül a világszerte elismert, 1912-ben született, még ma is alkotó Szántó Tibor tiszteletére bemutatunk néhányat legismertebb művei közül.

A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárából és művészeti gyűjteményéből, valamint a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményéből állítottuk össze.

	Frankfurt '99 Kht. Budapest, 1054 Báthori u. 10. Fax: +(36) 1 269 20 53 E-mail: frankfurt_99.kht@mail.matav.hu