HESS ANDRÁSTÓL LANDERERIG
NÉMET HATÁSOK A MAGYAR KÖNYVES KULTÚRÁBAN

 

él évezred könyveiből, ritkaságaiból válogat a kiállítás, amely a német és német származású könyvkiadók és nyomdászok tevékenységét ismerteti a magyar könyves kultúrában máig kimutatható serkentő hatásuk tükrében.

Ennek a szoros német - magyar együttműködésnek egy-egy fontos korszakát, szemet gyönyörködtető eredményeit mutatja be a tárlat.

A német származású Hess András Budán felállított nyomdájában készült Magyarországon az első nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, 1473-ban. 1724-ben alapította a következő nyomdát Budán a bajor származású Landerer János Sebestyén.

Hess 1473-as tevékenysége után megszűnt a budai ősnyomda. Budai könyvárusok, könyvkiadók megrendelésére külföldön nyomtatott könyvekkel elégítették ki a hazai keresletet. Egyik leghíresebb kiadvány ezek közül a Theobald Feger megbízásából 1488-ban az augsburgi Ratdolt nyomdában készült, fametszetekkel gazdagon illusztrált Thuróczy - krónika. Heinrich Gran hagenaui nyomdász műhelyéből került ki a legtöbb Magyarországnak szánt munka. Johann Rynman hagenaui kiadó különös elkötelezettséggel jelentette meg több kiadásban Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát műveit. E két latinul író magyar ferences szónok elsősorban Rynman kiadói tevékenysége révén vált Európa-szerte ismertté.

A reformáció terjesztését szolgálták elsődlegesen a XVI. században Németországból betelepült tipográfusok vagy erdélyi szász nyomdászok által létesített nyomdák.

A német egyetemeken – Wittenbergben, Jénában, Halléban, Erlangenben – végzett magyar diákok doktori tézisei, disszertációi a helyi, német nyomdászoknak köszönhetően maradtak fenn. Ezekből is szerepel néhány a kiállításon.

A reformkor nagyjainak (Wesselényi, Kossuth, Széchenyi) munkáiból azok szerepelnek a tárlaton, amelyeket Magyarországon nem lehetett kiadni, ezért Lipcsében, többnyire Wigand Ottónál, jelentek meg.

Nemcsak a történelmi körülmények tették szükségessé a szoros kapcsolódást a német nyomdászathoz, hanem olykor technikai tényezők is. Ékes bizonyítékai ennek az olyan kiadványok, mint Prónay: Skizzen aus dem Volksleben in Ungarn (Pest, 1854) vagy Rosti Pál: Úti emlékezetek Amerikából című műve (Pest, 1861), amelyekhez az illusztrációk, a képtáblák, a színes litográfiák reprodukciói németországi vagy bécsi nyomdákban készültek. Külön figyelmet érdemel ezek között az Erzsébet – album (Pest, 1857), amely a magyar és német szentként egyaránt tisztelt Szent Erzsébet életét és legendáját közli a wartburgi vár falfestményeinek másolataival.

Pfeffel Augsburgban nyomtatott atlaszának látványos térképlapjairól, ill. a Nürnbergben 1664-ben megjelent Mausoleum magyar uralkodókat ábrázoló míves rézmetszetekről készített reprodukciók egészítik ki a kiállítást.

A két budai nyomdász nevéből alkotott cím jelképes összegzése csupán a tárlatnak, hiszen az nagyobb időszakot ölel át. A kiállítást az 1998-ban megjelent Handbuch deutscher historischer Buchbestände in Europa magyarországi könyvtárak gyűjteményét bemutató kötete zárja.

A tárlat érdekessége, hogy egyetlen könyvtár, a szegedi Somogyi-könyvtár gyűjteményéből válogatva készült.

Szőkefalvi - Nagy Erzsébet