MAGYAR KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVKERESKEDELEM

 

z 1989-es rendszerváltozással és a piacgazdaságra való átállással összefüggő nehéz időszak után konszolidálódott a magyar könyvpiac. Azok a kiadók, melyek túlélték az elmúlt hét problematikus évet, 1997-ben és 1998-ban jó eredményeket értek el. Ebben a két évben a könyvkiadás és -kereskedelem 20%-os nominális növekedést könyvelhetett el. A forgalom az 1996 évi 20 milliárd forintról (kb. 204 millió DM) 1998-ban 30 milliárdra (kb. 250 millió DM) emelkedett.(Az adott évi hivatalos árfolyam alapján). Ez a fejlődés annál figyelemreméltóbb, hogy az összesen 120 millió kötetes össztermelés (1989) időközben kevesebb mint a felére, 50 millió példányra csökkent.

Ezt a látszólagos paradoxont a robbanásszerűen megemelkedett árak magyarázzák: 1990 és 1998 között a szépirodalmi művek ára nyolcszorosára emelkedett, a szak- és tudományos könyvekért ma tízszer annyit kell fizetni, mint a kilencvenes évek elején. Ez, eltekintve az emelkedett nyersanyagáraktól és termelési költségek emelkedésétől, a könyvek forgalmi adójának felemelésével is összefügg. Az 1990-es előprivatizálási törvényt szintén felelősnek tartják ebben: Az 1991-ben privatizált könyvesboltok kétharmada, kb. 400-500, profilt váltott. Sok könyvkereskedő kitelepült az utcára és hamarosan a könyvek 40%-át járdákon és aluljárókban adták el. Az utcai könyvárusok így költségeket takarítottak meg és a könyveket a reális ár alatt - természetesen illegálisan - tudták eladni… Az akkori feketepiac résztvevői közül sokan mára legalizálták tevékenységüket és tartják magukat a könyvpiac játékszabályaihoz. Az országban újból mintegy 700 könyvkereskedés van. Az új szabad piac, mely ma kreatívabb kínálatban és változatos, színes könyvesboltokban mutatkozik, így időközben több szinten is megkövetelte az árát.

A kiadók terén is jelentős változások voltak. Míg a nyolcvanas évek közepéig a magyar könyvpiacot 26 nagy állami kiadó utalta, ma mintegy ezer cég tevékenykedik a könyvkiadásban, ebből persze a legnagyobb öt piaci részesedése több mint 36 %, míg az őket követő 21 kiadó 55%-kal rendelkezik.

Az 1998 évi forgalom 28%-át szakkönyvek és népszerű tudományos művek tették ki. A szépirodalom részesedése az éves forgalomban 20% volt, ennek kb. egy negyed része jutott a minőségileg értékes, igényes irodalomra. A szakkönyvek és tudományos művek iránti igény Magyarországon változatlanul nagy: A tavalyi forgalom 15%- erre a területre jutott; az importált könyvek kb. 8%-ot tettek ki.

Az 1998-as év 10.000 új kiadványa között a tudományos művek és szakkönyvek vezettek 4020 új kiadvánnyal, szépirodalmi 2377, tankönyv 1696 és szakkönyv 1517 volt.

A tankönyvek forgalma meghaladta a szépirodalomét. A tankönyvkiadók évente 7 milliárd forint gazdasági eredményt érnek el (kb. 54 millió DM), ami az éves forgalom kb. 26%-nak felelt meg 1998-ban. Az állami szubvenció megszűnésével gyorsan emelkedtek az iskolai könyvek árai: A Napkönyv Kft. elemzése szerint az általános iskolai tankönyvek ma 62-szer annyiba kerülnek, mint 1990-ben, a középiskolai könyvek 60-szor és a főiskolai és egyetemi szakkönyvek mintegy 50-szer annyiba. Figyelemre méltó a magyar iskolai tankönyvrendszer támogatása. A "Magyar Könyv Alapítvány" ez évben kb. 80 millió Ft-ot oszt szét (kb. 600.000 DM), az általános iskolai könyveket az állam 460 millió Ft-tal (kb. 3,5 millió DM), támogatja, a főiskolai és egyetemi tankönyveket kb. 450 millió Ft-tal (kb. 3,4 millió DM)- mindez jelentős összeget tesz ki a tankönyvkiadó számára. Ez az intenzív támogatás, amelyhez a tavalyi iskolaévben még az iskolai tankönyvek Áfájának eltörlése járult, azt eredményezte, hogy tavaly már jelentősen lassult a tankönyvek áremelkedése.

Vegyes érzelmek fogadták a külföldi nagy kiadók - Bertelsmann, Springer vagy a holland Wolters Kluwer - megjelenését a tőkeszegény magyar kiadók mellett. Sok szakember attól tartott, hogy a külföldi óriások dominálni fognak a magyar piacon. Ezek az aggodalmak nem igazolódtak. Ellenkezőleg, bár a külföldi kiadók a magyar könyvkiadás lukratív ágai felett rendelkeznek, piaci részesedésük mégis kevesebb mint 25 %. De a magyarországi terjesztést nemcsak ottani leányvállalatok végzik. 1998-ban importált könyvekkel kb. 2,3 milliárd Ft-ot (kb. 18 millió DM) kerestek Magyarországon.

A piac stabilizálódása és a pozitív gazdasági adatok, melyek elsősorban az olvasóknak köszönhetők, akik időközben beletörődtek a magasabb könyvárakba, optimista előrejelzéseket tesznek lehetővé. A MKKE elnöke, Zentai Péter szerint." Alig van még egy területe a gazdaságnak és még kevésbé a kultúrának, amely ilyen dinamikus fejlődésre tekinthet vissza. Ezért bizonnyal nem túlzás azt állítani, hogy a magyar könyvkiadás a kulturális fejlődés egészének ad permanensen új impulzusokat."

A magyar könyvek fokozottabb külföldi megjelenésének lehetővé tételére három évvel ezelőtt egy fordítás-alapot létesítettek, mely a Könyvvásár után is fennmarad. 1999-ben az alapítvány 40 millió Ft-os költségvetéssel (kb. 330.000 DM) támogatja a magyar művek fordítását.

A fejlődés külföldi elismerése nem marad el: A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületét elsőként vették fel a kelet-európaiak közül az Európai Könyvkiadók Egyesületébe és az Európai Könyvkereskedők Egyesületébe.